7mirror

7mirror_cover

Földi Olavi egyike azoknak, akik úgy érezték, külföldön terem inkább a babér. Azt vallja, minden zenének van színe, saját zenéi árnyalatait kivétel nélkül látja is. Az arany középutakban hisz és ezen elmélete mentén próbálja elérni az egyensúlyt élete számos területén. Esetenként konstans csendre vágyik, mert szilárd meggyőződése, hogy az ember abban ismeri meg igazán önmagát. A zenéket kizárólag három kategóriába sorolja; jó az, amivel eggyé képes válni, ha valami nem éri el ezt a szintet, egyszerűen nem neki íródott, végül “dollárzene”-nek nevezi, ha olyat hall, ami egyértelműen eladásra készült. 3éve foglalkozik komolyabban a zeneszerzéssel, amiben  a dubtechno mellett teszi le a voksát.

MN: Hogyan kerültél Amszterdamba?

OF: Elterjedt egy alattomos vírus, ami 2008-2009 környékén rengeteg elmét fertőzött meg, “világválság”-nak keresztelték el. Mivel lépten nyomon ebbe a kifejezésbe futottam bele és jóformán ellehetetlenített, ezért ellenszert kerestem. A városválasztás valójában véletlen műve volt, elindulhattam volna bármerre, de egy kedves ismerősöm azt mondta, Amsterdam jó hely, én pedig hittem neki. Szerencsére.

 

MN: És egyáltalán a zene közelébe?

OF: Kisgyerekként fazekakon és minden olyan eszközön doboltam ami hangot adott ki. Emellett játék gitár, saxofon, furulya…minden ami hangszer és a kezeim közé került. Aztán pár zongoralecke, néhány gitár óra majd számítógépes zeneszerkesztők (annak idején még a DOS korszakban) a sorrend. Végig kisérte a zene az életemet, de zenésznek azért nem nevezném magamat, mert a tanulás mindig megtorpant egy ponton. 10 éves korom környékén elkezdődött a zene gyűjtögetés is, emlékszem még első kisrádiómmal vettem fel kazettára valamelyik szlovák radio kívánságműsorából a jobbnál jobb darabokat. Majd jöttek a “sulidiszkók”, ahol már fejben DJ voltam, a cél ki volt tűzve. Zenei ízlésemet Budai Classic albuma terelte egy másik dimenzióba, rátaláltam a technora. Aztán nagyjából ezen a vonalon is haladtam tovább, persze folyamatos kilengésekkel. Mai napig nyitott vagyok bármilyen stílusra, ha az adott zene számomra közvetít valamit és értéket látok benne. Fővonalnak viszont mindig megmarad az elektronika.

 

MN: Hogyan alakult ki a dubtechno-szerelem?

OF: Ezelőtt pár évvel (3-4) ismerkedtem csak meg vele. Találtam benne valamit, amit a többi stílusban annyira nem. (Egy fajta) Tér- és időutazást, ami oda visz, ahová csak szeretném. Meg kell tanulni úszni vele, semmiképpen nem egy felületes műfaj, sőt. Előtte is mélyebb vizeken eveztem, akkoriban főleg deep house-t hallgattam, de a dubtechno-t jobban a magaménak érzem. Ha teljesen őszinte akarok lenni, akkor elég ritkán hallgatok otthon dubtechno-t, inkább amikor utazok. Viszont ha leülök, hogy zenéljek, akkor ezen kívül másban nem is gondolkodom , bár mostanában csúszik bele deep-es elem is egy-egy trekkbe. A dubtechno számomra az a stílus, amiben ki tudom fejezni önmagamat és fontos, hogy olyan dolgot adjak a hallgatónak, amiben én is benne vagyok. Minden egyes track egy darab belőlem is.

 

MN: Van-e valami történet a művészneved választása kapcsán?

OF: Van. Bár jóformán eddig erről senkinek nem meséltem. Viszont nem is titok, szóval leránthatom a leplet. Amikor kiválasztottam ezt a nevet, akkor nem gondoltamteljesen komolyan, hogy használni is fogom. Egy 7 zenéből álló album volt betervezve mint afféle társadalmi görbetükör és a 7 főbűn lett volna egyenként a trekkek címe. Próbáltam volna megragadni a bűn zenei hangulatát és tükröt állítani kicsit az emberek elé, ha már a szóból úgysem értenek, hátha a zenei rezgések hatnak a tudat mögött a lélekre. Jó jó, kicsit túlgondoltam én ezt, bár tudtam, hogy a megvalósítás nem lesz olyan könnyű, de ez volt a kiinduló pont, innen a név és az sem véletlen, hogy ez az album azóta sem tart sehol, de még csak elkezdve sincs. Ezzel még tartozom saját magamnak.

 

MN: Ha bevillan egy ötlet, jellemző, hogy érlelődik egy kicsit, vagy azon nyomban meg is születik, ami a fejedben van?

OF: Általában nem várakozok, megragadom az ötletet és nekilátok, majd fel sem állok addig amíg késznek nem érzem. Ehhez hozzá tartozik azért az is, hogy egy zene sosincs készen, inkább úgy fogalmazok, hogy akkor állok fel egy zene mellől amikor azt érzem, hogy már csak keveset kellene változtatnom. Van kivétel is, de az nem 1-1 trekkre vonatkozik, hanem komolyabb projektekre. Most például épp egy érdekes kooperációba készülök belevágni egy olasz barátommal, közösen elkészítünk egy olyan albumot, amiben részemről az elektronikát, az ő részéről pedig a tiszteletreméltó gitár tudást hozzuk harmóniába.Sőt az sem kizárt, hogy az én basszus gitárom is kap némi mellékszerepet, de ahhoz össze kell szednem magam . Szóval vannak messzebbre mutató tervek és ötletek is.

 

MN: Analóg vagy digitálispárti vagy?

OF: Pontosan ugyan ezt a kérdést tettem fel magamnak nem is olyan régen, mert valamelyik irányban el kellett indulnom. Annyi eszköz áll manapság rendelkezésre, hogy az ember legszivesebben mindent megvenne, amit csak lehet, de ahhoz olajsejknek kell születni. Sokkal jobban szimpatizálok az analóg vonallal, de végül a digitálisat választottam. Sok szempont figyelembe vétele után kompromisszumot kötöttem saját magammal. Bár eléggé fájt, a lemezjátszóimtól is megválltam és mára már bakelitem is nagyon kevés maradt. Mondjuk ahogy magamat ismerem lesz még ebben a kérdésben változás a jövőben . Szóval jelenleg digitális világ és midi, lássuk ki fog győzedelmeskedni bennem.

 

MN: Január végén  élőben bólogattunk egy 7mirror szettre a Larmban. Nekem személy szerint a legjobb értelemben fordult keresztbe a világom. Te hogy érezted, jól sikerült?

OF: Nekem nagyon tetszett, főleg mert az első olyan szettem volt, ahol csak és kizárólag saját szerzeményeket játszottam, erre eddig nem volt példa. Mivel csak digitális kiadványaim vannak (Kolibri EP, Whiten EP, Autumn EP etc.) így azt azért sajnáltam, hogy nem bakelitről megy a móka, de remélem, ezt a jelenlévő fülek megbocsájtották nekem. Szóval én azt érzem, jól sikerült. Az egész rendezvény nagyon bejött, abszolút szimpatikus project a Technodub Seance, mert a fő céljuk az, hogy minőséget adjanak az embereknek és mindezt önzetlen módon teszik. Jóleső érzés volt, hogy a része lehettem.

 

MN: Küldözgetsz demokat? Ha igen, kinek? Van preferált kiadód esetleg?

OF: Nem jellemző, volt már rá példa talán 2x, de a jelenlegi kiadóim találtak meg engem és nem én őket. Én valójában nem vagyok benne a zene marketingjében, csukott szemmel tapogatózok és mondhatni hagyom, hogy sodorjon az ár. Ami nem feltétlenül jó dolog, mert egy kicsit több odafigyeléssel, szebb eredményeket lehetne elérni. Van pár kiadó több országban is, akikkel folyamatos es jó viszonyt ápolgatok. Ez a jövőben biztosan bővülni fog, mert vannak újabb és újabb megkeresések. A legújabb albumom, az Autumn, a Spaceal Orbeats Records nevű angol kiadónál jelent meg április 9-én, az előző (Impala)is náluk látott napvilágot. A német Emerald & Doreen kiadónál nemsokára 1-2 remix várható, de már náluk is van 2 album megjelenésem (Hopenosis EP, Kolibri EP). A többiről egyenlőre nem beszélhetek, de ha minden igaz, akkor lesznek meglepetések 2015-ben. Lehet, hogy még számomra is.

 

MN: Hogy talált rád a MANDMS Music ?

OF: A Soundcloud-nak köszönhető. Feltöltögettem pár zenémet és jött a levél, hogy nincs-e kedvem megjelentetni őket. Ez volt a kezdő lökés minden szempontból, amiért azóta is hálás vagyok, hiszen sokat számított nekem. Megerősített valamiben, amiről addig egyáltalán nem voltam meggyőződve, hogy a zeném hallgatható.

 

MN: Hazaköltözöl valaha?

OF: Nagyon remélem. Van egy dolog az életemben, amihez mindig is ragaszkodni fogok, az pedig az anyanyelvem. Bárhol bármilyen országban megtalálom a helyemet, viszont a magyar nyelvet nem adom. Az kell! Szóval szeretnék hazajönni, persze. Én mindig nyitott vagyok mindenre, a terveimet is úgy alakítom, hogy tudom, bármikor bármi felülírhatja. Tudom, hogy hol a hazám, de addig picit még kalandozok, tapasztalgatok. A szívem úgyis visszahúz majd.

 

Miklós Noémi, 2015.05.01.

 

 

Podcast#051  7mirror-tól a HAANGnak:

Kapcsolódó események:

 

Minden vélemény számít!