Iamyank

iamyank_press_970x400

„Yank vagyok.” Viszonylag kevés időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy felkerüljön a térképre, de többek szerint már a kezdetekkor érződött, hogy egy ígéretes forma.

Persze 3 év relatív, kinek mennyire sok, vagy kevés. Yank ennyi ideje rázott kezet először az elektronikával, mostanra már zeneszerzést oktat az imPro-ban (Budapest School of Music Technology). Ezalatt temérdek sokat dolgozott, pont ezért ő jóval hosszabb időnek éli meg ezt. De ugorjunk vissza 2011be, amikor még dobosként bandájával koncertek egymásutánját követve járták az éjszakákat. Aztán egyszer csak túllépett az akusztikus világ mezsgyéin. „Eljött egy pont, amikoris szerettem volna frissíteni, újítani, másfelé vinni a dolgokat. Hallottam erről a suliról, melóhelyen egy kollégám is jelentkezett, nála kérdeztem rá, hogy mi ez az egész. Mondta, hogy azt tanítják meg, hogyan lehet számítógéppel zenét írni. Rögtön arra gondoltam, hogy ha csak a számítógép és én vagyok, akkor pontosan az fog történni, amit én akarok.” A zenekari konszenzus kompromisszumkényszerével szemben lebilincselte az önálló zeneszerzés független világa. Az imPro lett az origó. A képzés alatt megismert zenészek közül Eskmo sistergős hangzásvilága adott egy kezdő lökést. A hangszeres környezetben otthonosan mozgó srác, egycsapásra digitál fanatikus zeneszerzővé vált.

Már vizsgamunkája („Billie Holiday pt. 2” címmel Hegyi Dóri vokáljával) kijött a Chi Recordingsnál, két hétre rá pedig az Anima Sound Systemnek csinált remixet. A suli mellett ekkor még főállású flashfejlesztő volt a reklámszakmában, ahol bármennyire otthonosan is mozgott, nem érezte hivatásának. A zeneszerzés kétség kívül egy kiugrási lehetőségnek tűnt.

AMB , Fine Cut Bodies, Cadik, Mango támogatása sokat nyomtak a latba, bár nem igazán tudott mit kezdeni az elején kapott dicséretekkel, egyáltalán nem érezte őket indokoltnak. „Az eltelt 3évből, az első kettő nekem egy harc volt, hogy a rólam elterjedt névnek megpróbáljak megfelelni.” Eleinte ezért is ragaszkodott ahhoz, hogy egy kitalált karakter mögé bújva, kizárólag álarcot viselve lépjen fel. Nem érezte megérdemeltnek a hirtelen jött hype-ot, ami azt a bizonyos lécet jó magasra tette. Hamar rájött, hogy a cél elérése érdekében áldozatokat kell hoznia, ezért mindenféle szociális megmozdulást redukált, kizárólag a zenére koncentrált.

A Cold Summer volt az amikor úgy éreztem, hogy most kezdem utolérni azt a minőséget, amit a nevemhez kötöttek. Ekkor vetkőztem le mindenfajta megfelelési kényszert.”  Ezzel együtt a maszkot is és a névhez arc társult. A Cold Summernél (2013 szeptemberében jött ki) már messze nem a korábban nála inkább fellelhető glitch hop buborékokat pukkasztgatjuk. Egy higgadtabb, kerekebb anyagot kaptunk, aminek létrejöttéhez a Yank által nagyra becsült Mount Kimbie és Shigeto zenéi is inspirációként szolgáltak. Aztán idén márciusban megjelent a City of Nobody, amit még kompaktabbnak érez. A négy számos EP, egyikét a Second Cornert, a Hughes fivérek rendezésében készült Book of Eli című film zenéje ihletett. „Ahogy járkáltam itt a Blaha környékén, ahol rengeteg romos épület van és közben hallgattam azt a zenét, amit ehhez a posztapokaliptikus, társadalommentes, teljesen lebomlott világhoz írtak, nagyon összeért ez az egész és akkor megragadt bennem ez a gondolat. Ez inspirálta az egész vonalat.”

Tekintve a jelent; saját zenepromokat, videokat, artworkot egyedül csinál. Tanít, másnak is ír és egy zenekarához (Sunrise Circus) ragaszkodva még koncertezik is időnként. Újabban pedig épp egy hangreaktív vizuálkoncepción dolgozik, ami az épp megszólaló zenei elemekre automatikusan reagál és összehozott egy négy fős iamyank live band-et is. A közösségépítésben is kiveszi a részét, a néhány hónapja fiatal tehetségekből verbuválódott 18 tagú csapat, az ASAN tagja. A producerek, grafikusok, képzőművészek és filmesek célja egymás támogatása az itthoni underground szubkultúra szélesebb körben való kiteljesítésének jegyében. Általában hármasával lépnek fel és adnak elő, mottojuk a kötetlenség és szabadság megtartása emellett csupán egy alapszabály van „nincs elvárás, mindenki annyit tesz bele, amennyit akar. Ez el fogja dönteni, mennyire működőképes ez az egész.”

A rajongókkal való kapcsolattartás is fontos számára. A legeslegelejétől nagyon hálás és azon van, hogy közönségének a legapróbb dolgokkal is örömöt okozzon. Éreztetni szeretné, hogy ahogyan ők vele, ő úgyszintén velük van.

Miklós Noémi, 2014.06.12.

 

Podcast#016, Iamyanktól a HAANGnak:

Kapcsolódó események:

Minden vélemény számít!