Miller Fate

HAANG_borito

Fillér Máté aka Miller Fate, akinek már soundcloud avatarjára nézve érezhető egyénisége. A Daft Punk-ot idéző stílus következtetni enged a digitális mégis popos hangzásra, és egyben a médiaművészetekben való jártasságára is. Bár az utóbbi következtetés szubjektivitását írhatjuk annak az általa készített animációs klipnek is a számlájára, ami az én legelső találkozásom volt Máté Miller Fate alteregójával. Ez a Frangulin című számához készített kisfilm egyszerre emlékeztet több ikonikus audiovizuális csemegére, kezdve a Delta főcímétől, aminek zenei aláfestése Tom Dissevelt és Kid Balkan nevét jegyzi, a Daft Punk filmjein keresztül, a Transformers rajzfilmváltozatáig, amiből fel is tűnnek benne jelenetek. Az azért tisztázandó, hogy ha az audio nem lenne ennyire erős, és hangulatilag ilyen pontosan passzoló, korántsem szívna magába így a képi világ sem. Szóval helyes az első asszociáció, számaiba belehallgatva elkap a francia elektronika sajátos hangulata, amiktől én személy szerint mindig a ’80-as évek francia sci-fi meséiben, és játékfilmjeiben vélem érezni magam.

Soundcloudját böngészve a Kapcsold ki fülbemászó dallamai után jön az igazi meglepetés, a Kolbászoskenyér, mikor az ember rájön, hogy Máténak nem csak ízlése, de humora is van, és ezt szerencsére környezetével is megosztja. Itt pedig már kötelező megemlítenem a MIVAN? című animációs kisfilmsorozatát, ami erős grafikára alapoz és a humorral hengerel. Ezeket Falvai Mátyás és Orosz Csilla közreműködésével publikálja időről időre a VS.-en, ahova nem csak úgy odapottyant kreatívnak, ’Budapest nevű falunk’ kapcsolati hálóján keresztül.

2010-ben végzett a Képzőművészeti Egyetem intermédia szakán, amit (zenei téren is) egy kísérleti időszakként jellemez. Ekkoriban Brückner Jánossal és Dr. Racskai Csabával X-Menz Idiotronic néven futtatott egy trash post-punk bandát. A zenekarra a rock, a gitár és techno keveredése volt jellemző, amit olcsó kínai játékok hangjaival egészítettek ki, valamint szintén trash-es vizualitással. Ami ebből megmaradt a játékokból ki és felvett részletek, bevallása szerint a sampling és a szinti áll a legközelebb hozzá.

Felelevenítve gyerekkori, zenével kapcsolatos meghatározó  emlékeit, 10 éves korát említi, mikor megkapta a hugával közös első felvevős mikrofonos magnót, amivel gyártották a vicckategóriás számokat, szólóban pedig megszállottan rögzítette szalagra NINTENDO játékok zenéit. Így termelődtek a kazetták egymásutánban, ezt elég meghatározónak érzi. Zongora iránti éhségét elsőként klasszikus formában filmzenék piano szólamainak reprodukálása során élte ki, haladva a keyboardok felé, amiknek ideje tizenéves korában jött el. A Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola énektanára Palásti Kovács Zoltán aka Zoohacker volt az aki, bevezette őt és néhány társát a Reason 3 rejtelmeibe, aminek tanulmányozása során a szobazenélésen túl animációkhoz való zeneíráshoz is vezetett az út. A sampling pedig itt is megmaradt, Latinovics Zoltán verseket remixelt, illetve többek között Szomszédokból kiragadott részletekkel operált, videoremix műfajban.

Az alkotás terén szereti a disszonáns, alá-fölé ütő hangokat, a nagy változású ritmusokat, az analóg- hangokat, -szintiket, illetve a szélsőségesen véletlenszerű sampling mintákból kivett- részleteket, -dallamjátékokat. Hetente ül le zenét írni, de sok félkész darab van elfekvőben nála, ami befejezésre vár. Glitch-giccs, az a szó amit leginkább rájuk tudna húzni.

Björk, a Nine Inch Nales hatással voltak rá, első nagy ihletadók Sebastian, a Simian Mobile Disco, a Boys Noize – a Monkeytown Records voltak, ezek szabadságot sugároztak számára. „De főleg azok jönnek be, amikor eszeveszettül elszabadult, beteg, beképzelt dallamokat nyomat valaki, meg szintiket, meg akkordokat, meg szólókat, mikor valaki teljesen tobzódik ezekben. Tehát Mr Oizo például.” Az aktuális ’sokszor egymásután trackjét’, a Tricycle Expresst is részben ő szerezte, Mr. Oizo és Gaspard Augé. Újabb kedvencek közül néhány: Stromae, Flume, Boy 8-Bit, Gesaffelstein, TOBACCO. Magyarok közül a Farbwechsel-t említi meg, azon belül is S Olbricht-et, illetve Saint Leidal The 2nd-öt. Egyik utolsó koncertélménye az A38-on fellépő Brandt Brauer Frick volt.

Ha ő készítene magával interjút, azt kérdezné meg magától, miért ennyire beszari az alkotásban, mikor a szíve sokkal inkább a kísérletező műfajokhoz húz.

Lázár Orsolya, 2014.09.24.

Fotó: Brückner János

 

Podcast#028, Miller Fate-től a HAANGnak:

 

Kapcsolódó események:

Vélemény, hozzászólás?