Mr. Fiel

cover

House. Legyen az mély, lassan hömpölygő, otthon ülős-hallgatós, dubos, szikár, technoba hajló, fenékrázós diszkó, klasszik vagy újhullámos, a lényeg a harmónia. Bemutatkozik Fiel Tamás aka Mr. Fiel.

Bár már nagyon fiatal kora óta a legkülönbözőbb zenei hatások érik, a karácsonyra kapott Casio szinti, vagy a család barátjánál szem előtt lévő zongora eleinte mégsem hozta lázba.

Az áttörés nagyjából ’93 táján érkezett az első kazettás magnóval és egy halom ajándékba kapott kazettával, amiken többek között Kris Kross és Black Machine sistergett.

Elkezdődött egy itthon klasszikusnak mondható út, mely ahogyan sokaknál, nála is egyenesen a dj-zéshez vezetett: rádiós felvételek, saját szelekciók, iskolarádió, sulibuli, eurodance, 2Unlimited, Scooter, illetve a magyar hullócsillagok, mint például a Kozmix vagy a Soho Party is fontos részét képezték ennek az időszaknak.

Az idő előrehaladtával a kazettákat felváltották a cd-k, a eurodance helyére pedig érkeztek az ugyan még slágernek mondható, de már egyértelműen house opuszok, mint például a Stardust – Music sounds better with you, vagy a Pete Heller féle Big Love. A zenéket a Dj Service lemezboltban szerezte be, ahol már fekete korongokkal is találkozott, de lemezjátszó híján egyelőre maradt a cd.

150324_2151_MBM3839

‘97 nyarán megvásárolta első FREEE magazinját, melynek a továbbiakban rendszeres olvasója lett. Akkoriban internet híján ez volt az egyetlen forrás, amelyben az e-zenei kultúrával ismerkedhetett.

‘98-at írtunk, a muzsikák gyűjtése mellett képbe került néhány egyszerűbb zeneszerkesztő program is, ami kifejezetten jó időtöltésnek tűnt.

A slágerek mögött a kiskaput egy ‘99-ben vásárolt Pete Heller mix cd tette be, amit a név alapján annak reményében vásárolt meg, hogy a Big Love-hoz hasonlóan könnyen emészthető, pattogós, bulizós muzsikák fognak rajta felcsendülni, de végül nem így történt. A mix ugyanis leginkább addig ismeretlen hangzásvilágú, lassabb, letisztult deephouse track-ekből épült fel.

A milleniumi világvégét sikeresen túlélve megvásárolta első lemezjátszóját, és evvel ismét formátumváltás következett: megvette első viniljeit, melyeket eleinte kizárólag otthoni hallgatásra szánt.

A főiskolai évek alatt a Diákhitel Központ hathatós támogatásával lemezgyűjteménye egyre csak dagadt. Járta a lemezboltokat, a máig működő Deep és a már megszűnt Indiego és I&I lemezboltok kiváló lehetőséget biztosítottak az újabb zenék és zenei irányzatok megismerésére és beszerzésére.

“Akkoriban  a főiskola mellett, még nem nagyon volt keresetem, havi 3-4 lemez fért bele, így nagyon megválogattam, hogy mi az amit megveszek. Sokszor mentem vissza az Indiego-ba – szerintem már nagyon unták a búrám, –  és egy lemezt végül mindig elvittem.”

Nem sokkal később megvásárolta második lemezjátszóját is, de a lemezkoptatás helyszíne eleinte csak a hálószoba volt.

Mixtechnikáját folyamatosan csiszolgatta, 2005 környékén szelektori tudását már néhány házibulin és vidéki partin is megvillantotta. Tevékenyen részt vett a hazai mélyhouse közösség épülésében, melynek elsőszámú színtere a deephouse.hu portál. Az aktív jelenlét gyümölcseként 2007-től az In:Form által alapított Freakyhouse brigád tagjává vált, valamint többször is alkalmi vendége a Tilos Rádió Delicatessen című műsorának.

A rádió mellett az azóta már megszűnt, de a mai napig kultikusnak számító Mono és Merlin klubokban töltött idő is nagy hatással volt rá.

150324_2118_MBM3738

Belekóstolt az olykor dubbal is fűszerezett minimalistább zenei irányzatokba is, emellett lemezgyűjteményét folyamatosan lassabb downtempo és nu jazz darabokkal bővítette.

2008-ban indult az In:Formmal közös műsoruk Slow Down címmel a Tiloson, amelyben a hiphop, a jazzy beatek, az afro ritmusok, a house és a techno is békességben elférnek egymás mellett.

Zeneírás terén komolyabb szintugrás 2009-ben következett be, amikor többedmagával egy közös alkotóműhelyt alakított ki a Dürer kert fölötti Keleti blokkban. A stúdió otthonául szolgált workshopoknak és különféle zenei és technikai eszmecseréknek, de kiválóan alkalmas volt arra is hogy elvonulva a világ elől, kizárólag az alkotásra koncentrálhasson.

Első megjelenő zenéi, a saját gondozású Freakyhouse netlabelen keresztül kerültek a nagyközönség elé. Eklektikus hozzáállását mutatja, hogy az ötös számú Freaky EP-n, Based on Budapest alteregó alatt először megjelent zenéje, egy atmoszférikus, szaxofonos downtempo track.

A hetes számú kiadványon a Downtown Dimensions, a nyolcason az Alaska, illetve a tizesen a Summer 98’ trackjeit már Mr. Fielként jegyzi. Mind a három sajátos ízvilággal bír, de fellelhető bennük a Tomira jellemző mély, mégis pozitív hatást keltő atmoszféra, egyszerű, de karakteres, sokszor csilingelő hatással bíró, apró harmóniák és a dögös dobgroove-ok.

2013-ban Awakening of Nature című száma felkerült a brit Blind Jacks Journey kiadó Dream House 1.3 című négy számos válogatás viniljére, amelyet többek közt Jimpster is előszeretettel pörgetett.

A következő évben a Release/Sustain records Edistant – Muse EP kiadványányához kapott remix felkérést. A My Destination című opusz átirata, az eddigi Mr. Fiel szerzeményekhez képest  szikárabb, savasabb darab.

A zeneíráshoz leginkább szoftvereket és hangmintákat használ, bár van egy Yamaha dx7 szintetizátora, de állítása szerint a virtuális környezetben gördülékenyebben halad a munkával.

Munkafolyamat tekintetében kísérletezős típus, mielőtt belefog egy szám megírásába, szinte csak a tempo illetve a stílusirányzat, amit meghatároz, a többi a jamelés közben alakul. Zenéi hangulatát az épp aktuális kedélyállapota határozza meg.

150324_2154_MBM3856

Leginkább a jazz, a disco, a house, az intelligens techno és ambient inspirálja. Fontos számára a harmónia, a dallamosság, bár ezen a téren akadálynak érzi, hogy nem rendelkezik zenei képzettséggel, ugyanis a fejében lévő dallamok komplexitásuk miatt sokszor nem kerülhetnek bele az éppen készülő szerzeménybe.

Nagyon nehezen enged el egy tracket, sohasem elégedett a végeredménnyel, mindig talál valami finomítanivalót.

Ha megkérdezik, melyik a kedvenc saját zenéje, így felel:

“Most készül! Mindig az a kedvenc, amit épp csinálok! Aztán a végén mindig azt érzem hogy szar az egész! :D”

A kérdésre, hogy ki vagy mi inspirálja a hazai elektronikus zenei életben, akkor a Lick The Click-et, a LavaLava alakulatait és a Larm-es brigádot,  producerek tekintetében pedig Ferenc Vaspoeri, Gnork, Grema, Route8 és a Farbwechsel kiadó neveit említi.

Úgy érzi, bár korábban is voltak fontos és minőségi magyar zenei exportcikkek – mint például Marcel – volt egy időszak, amikor nem játszottunk túl nagy szerepet  a nemzetközi színtéren. Mostanság viszont megjelent egy újabb generáció, akik világszínvonalú zenékkel, megjelenésekkel rukkolnak elő, amit nagyon inspirálónak tart és nagyon örül a sikereiknek.

A munka és a magánélet miatt a zeneírás egy kicsit háttérbe szorult az utóbbi időben, ami természetesen nem jelenti azt, hogy ne készülnének újabb Mr. Fiel trackek. Ugyan soha nem szeretne csak a zenéből megélni, közeljövőben szeretné újra egy kicsit jobban előtérbe helyezni a zeneírást és reméli, hogy a 2015-ös évben is magáénak tudhat néhány újabb megjelenést. Mi pedig nagyon reménykedünk abban, hogy hamarosan egy újabb Mr. Fiel koronggal a hónunk alatt távozhatunk mosolyogva valamelyik budapesti lemezbolt pénztárától!

Gregus Grema Márton, 2015.06.18.

Fotó: Bugár Máté

 

Podcast#055 Mr. Fieltől a HAANGnak:

Kapcsolódó események: