Musicformessier

cov

A győri gitáros “acoustic space art”-ként emlegeti zenéjét. Kísérletezései legalább annyira egyfajta transzcendens állapotba kerítenek, ahol a különbözőségek fel-és megoldódnak, mint amennyire hatásukra éppenséggel a plafont bámulva eltöprengsz, hol rontottad el. Szeptemberben jött ki legújabb albuma a Leaving the I.S.S., többek között erről faggattam az egyre inkább ambient köntösbe bújtatott melankólikus post-rock projektek megtestesítőjét, Musicformessiert.

MN: Mesélj a kezdetről kicsit.

MFM: A musicformessier 2013. őszétől létezik. Úgy gondoltam, van pár olyan dalom, amit másoknak is meg lehet mutatni, ezért az Andromeda demo-val beindítottam a projektet. Az mfm eredetileg one man band-nek indult, de hamar rájöttem, hogy egyedül, szimplán gitárzenével nem tudom megalkotni azt, amit igazán szeretnék. Ma már mondhatom, gyakorlattá vált, hogy albumonként, felkéréses alapon társakat vonok be a folyamatokba.

 

MN: Ha azt mondom “zene”, milyen első emlék ugrik be?

MFM: A gyermekfülészeten hangvillát tettek a fejemre. Akkor még nem értettem, miért.

 

MN: Nyilván nem emiatt vágtál bele a zenélésbe.

MFM: Nagyjából a Nirvana hatására kezdtem anno gitározni. Én voltam a “kockásinges csávó”, aki egy történelem előtti időkből származó Cremona gitárral utazott a buszon, hogy a nagyszünetben játsszon a többieknek a suliban. Pontosan nem emlékszem az első dalra, amit hallottam, de gondolva az otthoni bakelitlemez gyűjteményre, valószínűleg Jean Michel Jarre, Koncz Zsuzsa, vagy Illés volt.

 

MN: Azóta is vannak bakelitek a közeledben?

MFM: Nincsenek, nem is hallgatok lemezeket. Semmilyen lejátszóm nincs.

 

MN: Az alkotás hogy zajlik?

MFM: Számomra kizárólag úgy nyílnak meg a csatornák, ha gitárt fogok és elkezdek rajta témákat keresni. Ha elkapok egy jó kezdést, általában felvétellel együtt két-három óra alatt elkészül egy nyers dal. Nem nagyon szeretek később semmit hozzátenni, belejátszani, ezért igyekszem az adott dalhoz felvett sávokból véglegesre szerkeszteni a dalokat. A keverési arányokkal viszont – főleg azoknál a daloknál, amikben ambientes dolgok is vannak – hajlamos vagyok hetekig küzdeni.

 

MN: És az effektek?

MFM: A delay a kedvencem. A messierben időnként majdnem túlzásba is viszem. A Black Hill dalokban sokkal visszafogottabban használom, de azért ott is alapvető.

 

MN:  Mit kell tudnunk a Black Hillről?

MFM: Ez egy teljesen új projektem, amiben nem az eget kutatom, hanem a földet, sokkal személyesebb, emberibb oldalról közelítve a zenéhez. Célom egyértelműen az, hogy a musicformessier és a Black Hill nevekhez egyedi és emlékezetes albumok kötődjenek.

 

MN: Van kedvenc zenéd a  sajátjaid közül?

MFM: Talán a Cousin Silassal kollaborációban készült új albumról /Leaving the I.S.S./ az Aestaeroid. Szeretném azt hinni, hogy 3/4-es ütemmel, ilyen ambient/post-rock egyensúllyal még nem nagyon csinált senki dalt.

 

MN: Silas egy angol művész, ambientre és dronera specializálódva. Hogy talált rád?

MFM: Én kerestem meg nyáron a Mestert egy kollaboráció ötletével, amit nagyon szívesen fogadott. Kész dalaimra alkotta a saját témáit, amiket aztán én szerkesztettem véglegesre. CS olyan gyorsan haladt a munkával, hogy kb. egy hét alatt össze is állt a komplett album. Még azzal is megtisztelt, hogy 30 dala közül kiválaszthattam a közös anyagunk záró tételét.

 

MN: Ezek után hogyan tovább?

MFM: Idén decemberben a musicformessier még jelentkezik egy bő 20 perces EPvel, amelyen 1 új dallal és 2 különleges reworkkel megköszönöm Cousin Silasnak a közös munkát. Jövő tavaszra tervezek még egy új albumot /The Pleiades/, szintén ambientes hatásokkal, de egy másik művésszel. A Black Hill project, Eensdenkend-del közös split albuma alig 1 hónapos, de már sorban áll két masterelésre váró koncept album, úgyhogy sokat nem kell majd várni az újabb megjelenésekre itt sem.

 

Én meg titkon azért imádkozom, hogy még véletlenül se álljon le, főleg egy olyan track után, mint a Merope. Miközben ezt a számot hallgatom, egy kellemesen fura érzés kerít hatalmába…nagyon szeretek emlékezni.

Miklós Noémi, 2014.12.04.

 

 

Podcast#038, Musicformessier-től a HAANGnak:

Kapcsolódó események:

 

 

Vélemény, hozzászólás?