Porteleki Áron

c

Porteleki Áron a zenész fenomén.

Olyan ez, mint amikor kategorizálni akarnál egy lemezt, de nem tudod hova helyezd el, mert amennyire nem illik bele sehova egyértelműen, ugyanannyira van hely számára minden műfajon belül, ugyanis azokon átívelő tudást tartalmaz. És akkor rájössz, hogy mindezt azért érzed, mert egyszerűen behatárolhatatlan. Vagy mégis? Így vagyok én Porteleki Áronnal is, aki apja, Porteleki László népzenész révén először a népzenével ismerkedett meg, de mára már számos különböző zenei stílust – így az elektronikus vonalat is – képviselő zenekar és projekt aktív résztvevője. Ez a nyitott hozzáállás alkotói magatartásának meghatározó eleme, a kísérletezés és a szabadság minden jelenlegi munkáját jellemzi. “Számomra a közös érzet a fontos, mert enélkül nem menne előre. Ha valami tetszik, ahhoz csatlakozom, mindezt egy pillanatnyi érzés dönti el.” Egy a sok közül, de valójában mégis egyedi az, amit csinál. Folytatva a gondolatmenetet, azért gondoltam Áront a HAANG alkotói közé sorolni, mert intuitív hangszerhasználatával sokszor olyan hangzást teremt, amely az elektronikus zenének is – általában gépi effekteknek köszönhetően – sajátja. A hangokkal való játék és a hangszer mindennemű újraértelmezése egy egészen más dimenzióba vált át. A jól megkomponált darabok az elektronikus zenét mindig más és újszerű kontextusba helyezik. Valószínűnek tartom, hogy ez az az irány, amit Áron már a hangszerekkel és az albumokkal való ismerkedése során elképzelt magának.

Otthon a népzenétől a rockon, az indiai és jazzalbumokon át mindent hallgat. Zeneiskolában hegedült, majd Geröly Tamásnál dobolt, népzenészként brácsán játszik, főként hallás után tanul. A népzene fura egyszerűsége fogja meg, a kimunkáltság helyett inkább a hangszerhez való fizikai hozzáállás érdekli és az, hogy hogyan lehet a hangszert a legegyszerűbb módon használni. Kamaszkorában alakult első népzenei együttese, akikkel hamar elsajátították az alapokat, amivel már táncházakban tudtak zenélni. “A népzene rendszere könnyen variálható, anélkül, hogy másolnál valakit.” A családi projekten belül, a Poros zenekarral hagyományos népzenét játszanak. “A teljesen magában hagyott népzene hangzásában, akusztikailag és formájában is teljesen jó, ahogy van. Ha megpróbálod például könnyűzenével párosítani, nehéz helyzetbe kerülsz, mert a ritmus, a dallam és a hangzás annyira egzakt, ezért pont azt veszi el, amitől erős maga a népzene.”  Egy másik népzenei formációban, a Szerelemcsütörtök dobszerda nevű gyerekprogramban interaktív foglalkozásokat szerveznek és matinékoncerteket adnak. Népzenészként körbeutazta a világot, számos fesztiválon vett részt világszerte.

A zenében egyrészt mindig is a kíséret, a dallamot tartó erő iránt érdeklődött, innen ered, hogy két fő hangszere a brácsa és a dob, másrészt mindig is vonzotta a szólisztikusabb játék. Felmerülhet bennünk a kérdés, milyen együttes az, amibe a dob ilyen formán belefér? Munkásságát tekintve kiderül, hogy a válasz igazából elég szerteágazó. A dob elektronikus zenében való alkalmazásának meghatározó állomása volt számára TrilokGurtu, az indiai ütőhangszeres felfedezése. “Fantasztikus érzés, ahogy a különböző, független rétegeket egymásra halmozza.” Szelevényi Ákos és Erikm duó lemeze egy következő megálló, illetve itt szintén fontos megemlíteni Kieran Hebden és Steve Reid  közös zenei projektjét. “Nagyon tetszett, ahogy Steve Reid dobszólója Four Tet zenéjére táncol.” Mindezek hatására kezdte érdekelni a dob és egyéb akusztikus hangszerek elektronikus zenei szövetébe való bekapcsolása.

A tavalyi legemblematikusabb, a népzenét és a kísérleti elektronikát összeházasító, élő koncertje szerinte a Jazzaj keretében, idén pedig a Zeneakadémián valósult meg Eke project néven. “Nagyszerű élmény volt idén februárban a Zeneakadémián a Poros koncertjén apámmal, Porteleki Lászlóval, Somló Dáviddal és Kristóf Mártonnal játszani. Egy egészen érdekes zenét alkottunk aznap.”

Az elektronikus zenéhez közeledvén érdemes megemlíteni, hogy a Singas Projectben, később a Volkova Sisters tagjaként, majd a Babám zenekarban is közreműködött egy ideig. A 12z [vantüzed]-del a kísérleti-improvizatív vonalat képviselik, ahol a figyelem a közös tudatra koncentrálódik, ekkor a tagok mindegyike egy hullámhosszra kerülve érzi, hogy pontosan minek kell történnie. Ez tulajdonképpen az élőben való komponálás. “Szívesen játszom előre meghatározott formák és kinyilatkoztatások nélkül, mert így a fellépés napján az ember úgy tud játszani, hogy azt teljesen magáénak is érzi.” Ezt a zenészekre és a közönségre egyaránt vonatkoztathatjuk. A helyszínen való improvizálás egy nem minden esetben közérthető zenét eredményez, ilyenkor lényeges, hogy a közös tudatban ne csak a zenészek, hanem a közönség is részt vegyen. Egyik barátjával, a népi fúvós, szaxofonos Kiss Krisztiánnal duóban szabad zenél, míg a Hiketnunk nevű trióban 60-as évek free jazz hangulatát idézik meg.

A zenén kívül a vizuális művészetekben való alkotás is szerves részét képezi Áron életének. Titkos zenekarával a Dorotával “mely szünete teljében is saját univerzumát építgeti”, egy egészen újfajta művészeti alkotást hoznak létre. Frik (előzőleg Dorota), remélhetőleg még idén, egy új oldalát fogja megmutatni, melyben a hangok tágabb értelmezésén kívül a vizualitás és a szövegek is szerepet kapnak. Ezidáig hivatalosan egy albumuk jelent meg cím nélkül, a második kreálmányt tavaly mutatták be a közönségnek. Ez a Frik, amely 3 különálló zenei albumot és 2 filmet tartalmaz, valamint most készül a honlap, amely a kalandvágyó Frik felhasználót egy többdimenziós regény-térbeli  interaktív utazásra invitálja.Míg Dorota szünetet tart, kárpótlásul Somló Dáviddal ketten, cSoPort néven lépnek fel.

A szabad zene és a vizualitás mellett a mozgás is képbe kerül, amikor kalandozásunkat Czitrom Ádámmal alkotott duójuk felé vesszük, mely különböző zenei struktúrák között hol a szabad, hol az előre megírtak között váltogat. A duó első hivatalos munkája, a tavalyi év legjobb kortárs táncelőadása, a Lábán Rudolf díjas Nyúzzatok meg zenéjének elkészítése volt. A darab nemzetközi sikert aratott, idén április végén Umeåban az AerowavesFestival-on is bemutatásra került. Áron célja több táncprodukcióban részt venni. “Megszerettem a tempót, ami a táncosoknál és a színházban van, ahogy egy előadáson, vagy projekten belül dolgozunk.” Az utóbbi időben leginkább a folyamatok befolyásolása, a test és a hangszer kapcsolata érdekli, ez a hangszer kezelésében való fejlődéséhez is hozzátesz.

Jövőbeli céljai között szerepel különböző házi-, próba- és élő felvételekből összerakott rádiójáték szerű hangszobrok létrehozása. Mindebből az alábbi koncertfelvétel meghallgatásával is ízelítőt kaphatunk. Áront mindig is érdekelte az önálló munka, pár éve elkezdett felvenni egy onemanband lemezt, ebből eddig néhány szám készült el, így az album még nem nyerte el végső formáját, de remélhetőleg még idén kész lesz.

Konopás Judit Emese, 2014.09.04.

 

Ezúttal egy koncertfelvétel, Porteleki Árontól:

Kapcsolódó események:

Minden vélemény számít!