Utero

c

Madách tér, Castro, alanyunk pedig ezúttal Rigó Benjámin aka Utero. Már volt szerencsénk találkozni többek közt az UH demon (szeptemberben), ezért feszengésmentes már az üdvözlet is. Habozás nélkül bele is vágunk.

A névválasztása egészen meghitt, anyaméh a jelentése, egy új élet kezdetére asszociál. Már gyermekként a zene rabjává vált. Első zenei emlékként a Hupikék Törpikék betétdala villan be neki. Zongorabarát családban nőtt fel, nem volt kérdés, hogy ő is a klasszikus zene mentén bontogatja majd szárnyait. A vadászkürtöt, trombitát, gitárt később a szintetizátor váltotta fel, amit pedig hangtechnikusi suli követett. Eleinte egy garage punk zenekarban játszott, az elektronikus zene iránti vonzalom csak ezután indult, amikor barátja, Percut által megismerkedett az Abletonnal.

Az első három előadó, aki a szívéhez nőtt Clark, Amon Tobin és Burial, tőlük jött a sampling kipróbálásának ötlete is. Zenéi komponálását ritkán bonyolítja túl, élő hangokat ötvöz downtempoval, breakkel és ambienttel. „Az analóg és digitális hangzatokat próbálom összeegyeztetni, meglévő hangokat keverek felvettekkel, egyébiránt nem használok semmilyen kötött formulát. Bármi, ami megtetszik a külvilágból, jöhet.” Kedvence a beépített Operator szinti (Ableton), emellett a Korg Monotron Delay. Mixeket nem készít, ha felkérik podcastra, azt szívesen. Zenéivel kommunikál. Szerényen úgy véli, már az inspirálja, ha átadhatja az érzéseit, nem feltétlenül cél, hogy megértsék, elég, ha hallathat. Nincs bevett módszere. Van, hogy kikívánkozik egy ritmus, amit egyből rögzít, aztán az is előfordul, hogy ebből nem alakul ki semmi. Vagy csupán meghall egy zenét, ami megtetszik, de teljesen máshogy csinálná. Van, hogy egy nap alatt végez egy-egy trackkel, jelenleg viszont párhuzamosan több projektet futtat, amik egymásra is hatnak, így hosszabbra nyúlik a ráfordított idő. „Nem értek egyet a besorolással, viszont még én is most tanulom, miként legyen úgy felépítve egy track, hogy legyen eleje és vége és ne feltétlenül csak egyszer lehessen meghallgatni.” Picit szándékosan kaotikus-kísérleti elektronika az asztala.

Megszállottnak érzi magát, a zenehallgatással viszont sokszor óvatos. Azon van, hogy semmiképp ne keveredjen mások zenéivel, önmaga próbál maradni, amellett, hogy olykor mások trackjei is inspirálják valamelyest. Időnként eltelítődik és tökéletes csendre vágyik, az alvás is csak úgy megy, sötétség, csendesség, nyugalom. A címadáshoz így viszonyul: „Mindig adok egy munkacímet, ami eszembe jut, valami ami tetszőleges, általában angol szó vagy név, ha pedig nagyon nincs ötletem, akkor a dátum. Ha lehetne, inkább nem is adnék nekik címet, csak track 1, track 2, track 3. Nem szeretném így első benyomásként behatárolni őket, elég már az Utero is.” Szerinte maga az albumborító már szimbolizálja a mögöttes tartalmat, és ad egy támpontot ahhoz, hogy a hallgató ráérezhessen, miről is szól az anyag, vagy legalábbis elindít egyfajta ösvényen, aminek a története meg aztán már abszolút a képzeletre van bízva. Fontos számára a precizitás, emellett a lo-fi hangzást részesíti előnyben. Volt rá példa, hogy saját anyagot küldött el mastereltetni, de a végeredmény már teljesen sivár volt számára.

Megfordult már az említett UH Festen (ahol egyébként holtversenyben 3. helyezést ért el), a Cökiben, a Fogasházban (8ounce), Fogaskertben (Decentralizált Pálmafák), MÜSZI-ben, de bármikor, bárhol szívesen játszana. A téli időszak leginkább az alkotásé, ilyenkor elvétve jár el bulizni, a tavalyi koncertek közül legélénkebben az R33-as Solar Fields buli él benne.

A Visionary Mind Recordsnál jelent meg első EP-je, a Solum 2012-ben. Ők támogatják, managelik, szervezik a koncert- vagy éppen fesztiválmeghívásait is. Idei párszámasai, a TRPHP EP és a Death EP pedig a Bandcampen érhetők el. Az utóbbi időben egy LP-n dolgozik, amit remélhetőleg nyár elején sikerül kiadni, szintén a Visionarynél.

Miklós Noémi, 2014.04.24.

  Podcast#008, Uterotól a HAANGnak:

Kapcsolódó események:

Minden vélemény számít!