Widosub

webcover_widosub

Súlyos basszusok, sötét harmóniák és mozgásra késztető ritmikák, legyen az drum and bass vagy downtempo. Widosub, azaz Matis F. Guido a MustBeat Crew csapatának készített remix-ével jelent meg először hivatalosan, melyet további kiadványok követtek. Írt már zenét vírusfilmhez és készített hanganyagot rajzfilmekhez is. A tört ritmusok alázatos szerelmesével komoly zenei múltjáról és jövőjéről beszélgettünk.

“Ennek a gyereknek semmi tehetsége a zenéléshez.”

Rögtön első zenével kapcsolatos emlékéről kérdeztem, ami a “fakanalakkal való lábos veregetés” címmel illethető leginkább. Bíztatás ide vagy oda, a család – a fenti megjegyzést figyelembe véve – valószínűleg nem örült a kezdeti lelkesedésnek, Guido viszont nem adta fel és az idők folyamán több alkotói oldalról is megismerkedett a zenekészítéssel.

“Az első, rám nagyobb hatást gyakorló formáció a The Art of Noise volt. Lenyűgözött, hogy mindenféle zajokból raknak össze zenét és akkor éreztem először, hogy ebben van valami ráció. Mindezt gyerekkoromban, úgyhogy előszeretettel törölgettem apám komolyzenei kazettáit is, és vettem fel rá mindenféle zenének hallatszó hangot.”

A középiskola vége felé kezdett komolyabban zenei közegekben tevékenykedni. Első nu metal bandáját évekkel később egy psychedelic-minimal formáció váltotta fel. Vokalistaként kezdte, de a ritmusszekció iránti vonzalmának engedve, a zenekari próbák alkalmával sokszor játszott a dobokon szórakozásból. Ezen időszak közben ismerkedett meg egy alkalommal Létray Ákos révén a Pro Tools-szal, és bár kipróbálni csak egyszer volt alkalma, mikor második zenekara is megszűnt, egyértelmű lett számára, hogy merre tovább. “Eszméletlenül hiányzott a zene, és ha már kapcsolatba kerültem egy ilyen szekvenszerrel mint a Pro Tools, körbenéztem, hogy mihez férhetnék hozzá az én szintemen.” Ekkortájt ismerkedett meg Unabomber révén a Reason-nel és kötött barátságot Emzehack-kel is. Ő egyébként mindmáig állandó tanácsadóm, mind hardveresen, mind szoftveresen nagyon sokat segített nekem.”

” Egyre inkább kezdtem érezni, hogy ki tudom fejezni a gondolataimat zenével.”

A Reason-ről fokozatosan Live-ra, majd az ImPro elvégzése után az együttes szoftverhasználatra tért át. “Az első hivatalos megjelenésem után kezdtem komolyabban venni magamat. Ahhoz hogy tényleg jól csináld, amit csinálsz, ismerned kell a rendelkezésre álló eszközöket.” A suli elvégzése óta is aktív kapcsolatban maradt annak tanáraival és külön szót kapott az osztálytársak értékelő hozzájárulása az ott töltött idő alatt készült munkáihoz.

“Inspirál, amikor együtt dolgozhatok emberekkel.”

“Alapvetően szociális ember vagyok, de azt is fontosnak tartom, hogy akivel ismerkedem, annak  a zenéhez való kötődése számomra világos legyen. Legyen az nagyon nagy zeneszeretet, vagy „csak” annyi, hogy tudja mit is jelent számára a zene. Vonzódom az olyan társasághoz, akikben ez megvan.” Ennek köszönhetően jelenleg is számos kollaborációt folytat vagy tervez a közeljövőben.

Guido az egyik szervezője a 7végeazégalatt nevű házi fesztiválnak. Itt került kapcsolatba a Gyík zenekarral is, akiknek az Üveges Oázis című számából elsőként készített remix-et, hamarosan pedig első közös zenéjük is megjelenik ’Táncoljon a plafon!’ címmel.

Korábbi polgári foglalkozása révén nemrég Indiába is eljutott, ahol egy ottani kollégájával rögtön megtalálták a közös hangot, a kollaborációból szám is készült, amelynek egy verziója az impro-s vizsgamunkája, a The Final alapjául szolgált.

A közös munkákon túl, példaképei és kedvencei inspirálják, mint London Electricity, Makoto, Electrosoul System, Black Sun Empire, Lenzman vagy épp a Noisia crew.

Mivel említette, hogy fontos neki az emberekben, mit jelent számukra a zene, nem álhattam meg, hogy zárásként megkérdezzem, ő hogyan válaszolna erre a kérdésre:

“Nekem a zene egy szóban: öröm. Inkább szenvedek attól, hogy nem értik a zenémet, minthogy a közérthetőségért elhagyjam az apró furfangokat, a hátul megbújó hangokat. Aki nem érti mi ez, amit csinálok, az nem figyel eléggé. Pedig ez csak az, ami engem legjobban képvisel. Semmi direkt, semmi mű – csak ami érzésből jön és ha ez másban is kivált valamit, akkor ennél nem kell több.” 

Süki Ádám, 2015.02.01.

 

 

Podcast#045 Widosubtól a HAANGnak:

Kapcsolódó események:

Minden vélemény számít!